Tetőfelújítás, de hogyan?

 további híreink

BRAMAC  HARSONA 11.

A hazai tetőfedőpiac sajátos és egyértelműen negatív jelenségét szóba kell hozzuk. Nem hagyhatjuk ugyanis szó nélkül a céghez érkezett levelet, és annak mondanivalóját. Mindenki okulására- némileg rövidítve- tartalmi és fogalmazásbeli változtatás nélkül közreadjuk a tetőfedőmester szavait majd – hogy szakmailag is korrekt legyen a kép – ugyanebben a témában megkérdezzük a

Budapest Műszaki Egyetem

témában szakértő tanárát,    dr. Tóth Elek adjunktust is.

Íme az idézet Balázsi Sándor leveléből:

„Szeretném felhívni a figyelmüket egy olyan jelenségre, ami bizonyára, ha most nem is, de előbb-utóbb Önöket is érinteni fogja.

A probléma ugyanis az, hogy bármelyik újságot vesszük a kezünkbe, tele van olyan hirdetésekkel, hogy: palatetők

szigetelése bontás nélkül, 15 év garanciával, bitumenes szigetelőlemezzel.

Ezzel annyira behülyítették az embereket, hogy sajnos nemigen lehet őket rábeszélni más megoldásra, holott ennyi pénzért már akár az Önök

(a Bramac – a Szerkesztő megjegyzése) cserepe is lehetne megannyi háztetőn.

Hogy mi a bajom ezzel az anyaggal, módszerrel?

Nagyon ronda a tetőn. (Nálam a

tyúkólón bontott műemlék cserép van). Bár a vállalkozásom meg tudná csinálni, tavaly is két tetőt mondtam vissza amiatt, hogy ilyen igénytelen munkát nem végzek. ÉS idén azt tapasztalom, hogy aki a fejébe vette, hogy ragasztat, más megoldásra nem igen lehet rábírni. Ez anyagilag érinti a vállalkozásomat.

A szigetelés alatt ott a régi

rossz, esetleg repedt pala, a régi

rossz léc. Ha jön egy jégverés, Ami az utóbbi években elég

Gyakori volt amikor egy oldalon cseréltem 70 – 80 palát, nem tudom hogy nézne ki ezeken a tetőkön 70 – 80 folt, ha a tulajnak nincs rá pénze, hogy egy teljes szigetelést húzasson rá.

A legtöbb helyen semmiféle szellőzőt nem raknak be, ezáltal légmentesen lezárják a tetőt, így a szarufák is be fognak fülledni néhány év múlva, ismerve a régi födémek hő illetve pára elleni szigetelését.

A munkadíj aránytalanul nagy,

Az elvégzett munkához képest, pl.az én munkadíjammal és az

Önök cserepeivel ugyanannyiért nem az első jégverésig, hanem egy életre fel lehet újítani egy tetőt.

Bár az én kis vállalkozásomat igen érzékenyen érinti ezen vállalkozók ténykedése, mégsem vállalok ilyet.

A kérésem az lenne, vagy inkább javaslatom, hogy átfogó felvilágosítási kampányt

kellene indítani a többi cserépgyártó céggel karöltve, ha kell, hogy az emberek

választani tudjanak a rossz és a jó megoldások között. Mert, aki most a kis pénzét kiadja a rossz megoldásokra, biztos, hogy 10 –15 éven belül nem lesz pénze a teljes tető cseréjére (szarufástól). És hol lesznek már akkor ezek a „garanciális cégek”?

   Tisztelettel:

              Balázsi Sándor

Balatonszemes, 2003. 05 . 20.”            

Dr. Tóth Elek, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusának szakmai véleménye erről az üzleti fogásról és szolgáltatásról:

Nyilvánvaló, hogy a tetőfelújításnak ez a legolcsóbb megoldása. Ugyanakkor a régi építési technikák között is volt bitumenes lemezzel való magastető-fedés. Ezt lécezett lemezfedésnek hívják. Háromszögű léceket használtak a lemezek toldására és

szegezésére, és az ereszre merőlegesen fut ó kátránypapírral, majd később bitumenes lemezzel fedték a tetőt.       Természetesen, nem a lakóházakat, és nem a legelegánsabb épületeket fedték ezzel a módszerrel, hanem ez csupán ideiglenes vagy átmeneti fedésnek működött.

Ennek az építési     alaptechnikának is van múltja, jogosultsága. Én magam is asszisztáltam néhány évvel ezelőtt részben szakértőként,

Részben műszaki ellenőrzés során egy gazdag budai villanegyedben lévő lakóépületnél, ahol aktuálisan nem volt arra pénze a beruházónak, hogy teljes tetőt megcsináltassa valamilyen igen jó és igen drága anyagból.

Nem tett le azonban a tervéről, hogy néhány év múlva álmai tetőfedő   anyagával koronázza meg a házát.

Ezért    ideiglenes           védelemként (maximum  5  év

távlatában) a meglévő

tetődeszkázatra takart  szegezéssel feltettük egy bitumenes lemezszigetelést.   A példa nagyjából meg is magyarázza, hogy hol és    mikor célszerű magas tetőn a    bitumenes lemezek alkalmazása: akkor,   mikor valamilyen   ideiglenes jellegű fedésre   van   szükség, és addig,     amíg   lesz   pénzünk valamilyen   megfelelőbb minőségre,   átmeneti megoldásként.

Az, hogyha ennek a bitumenes Lemezfedésnek az ára nagyjából

közelíti az új tetőnek az árát kellemetlen, és kerülendő üzleti fogásnak tekinthető. Ezzel – ha úgy tetszik – átverik a tisztelt megrendelőt. Ezért a pénzért ugyanis nem kap új tetőt, csupán egy átmeneti – és majd, mint kitérek még rá: nem is a legjobb – megoldáshoz jut hozzá.

Ami a műszaki megoldást illeti, vagyis hogy nem deszkázatra, hanem palafelületre teszik föl a fedést, ennek vállalkozói Oldalról meg tudom érteni az indíttatását.

A palafedés ugyanis ma veszélyes hulladéknak számít.

Így, ha a kivitelező szakszerűen és jól akarja megoldani a feladatát, akkor a palatetőt a veszélyes hulladékoknak megfelelő szabályok szerint kell elbontania, kezelnie, elszállítania a

veszélyes hulladéklerakó helyekre, - ami komoly költségeket

jelenthet számára.

(Az, hogy nem mindenkor az előírásoknak megfelelően végzik ezeket a veszélyes

hulladékoknak a kezelését, így a palatetők elbontását sem, és nem mindig a kijelölt helyekre szállítják a veszélyes anyagokat – egy másik kérdés)

A tetőn lévő pala veszélyes hulladéknak számít az azbesztartalom következtében, ezért ennek igen kemény mentesítés jellegű bontási és elhelyezési kötelezettségei Vannak. Ezt nyilván igyekszik elkerülni. Úgy gondolom, ez lehet a egyik-másik kivitelező.

számukra a legdöntőbb érv, sőt, még a  megrendelő számára is, hiszen szakszerű, tisztességes és törvényes úton végzett bontás költségei nyilvánvalóan az építettőt terhelik. Ilyen szempontok mérlegelése mellett érthető lehet, hogy miért teszik rá sokan a palafedésre – annak bontása nélkül – a bitumenes lemezt: akkor helyben marad a pala, nem kell Hozzányúlni, elmaradnak a bontási és a veszélyes hulladékra vonatkozó szállítási, elhelyezési

költségek. Amennyiben a pala ott a tetőn, akkor az azbesztanyag, mint veszélyforrás továbbra is jelen lesz, tehát az épületben egy beépített „ időzített bomba” ketyeg.

Nyilvánvaló az is, hogy az elöregedett,

felújítandó palatető, a zuzmós, kopott, törött vagy repedezett felület szabványos Aljzatot nem adhat: az sem nem stabil, sem nem biztonságos, sem nem mozgásmentes.

 Még a bitumenes zsindelyfedéseknél is, (amik ugyanolyan hajlékonyak, mint a bitumenes lemezek, de mégiscsak elemekből állnak, és mintázatot

adnak a felületen), igazából nemcsak a deszkázat, hanem gyalult deszkázat, vagy az összefüggő, hézagmentes táblákból kialakított felület az alapkövetelmény ahhoz, hogy esztétikus, használható tetőt kapjunk. Ez a régi azbesztcement pala felületen egyszerűen

lehetetlen. Vagyis, itt valójában csak arról van szó, hogy „valamit” ráterítünk a tetőre, ez a felső borítás megvédi a palafelületet  a további károsodástól, azonban ez korrekt, se esztétikus műszaki megoldásnak.

A másik probléma az, ami tulajdonképpen nem csak a bitumenes lemezzel átfedett palánál, de valamennyi korszerű Tetőfedő anyagnál is fennáll, hogy annak vízzárása lényegesen jobb, mint a korábbi kerámia

vagy azbeszt-cement anyagoké. A bitumenes zsindely jelenti e téren a kiselemes fedések között a „csúcs kategóriát”, mivel az szinte teljes zárást biztosít a felületen. Egy kiegészítő alátét lemezzel együtt pedig hermetikusan záródó, vízhatlan felületet képez.

 Ezeknek a fedéseknek – pontosan fokozott lég- és vízzárásukból adódóan – nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a felületük szellőztesse, az új fedés alatti tetőrétegeknek,

 a megmaradó régi szerkezeteknek a kiszellőzése tökéletesen és korrekt módon megoldható legyen. Ugyanis, ha ezt nem oldják meg, akkor két további problémával kell számolni.

Az egyik az, hogy iszonyatosan meleg lesz a tető alatt, tehát használhatatlanná

válik, az addig még úgy-ahogy használható padlástér is. A másik pedig, hogy olyan pára-felhalmozódás jön létre a tető alatti belső térben, ami a tető

faanyagának tönkremeneteléhez vezethet egész rövid idő alatt.

Én azt hiszem, hogy ezekben a hirdetésekben meghirdetett garanciák ugyanolyan „csapda jellegű” garanciák, mint amilyenek a lapos tetők esetében. Mert amennyiben a tetővel semmi gond nincs, akkor a lemez önmagában valóban elviselheti a15 évet. Hiszen a bitumenes anyagú lemez, amely a tetőfelületen megáll, az csak egy nagyon jól modifikált bitumenes lemez lehet.

Ebből következően, ha ez APP modifikálású lemez – még ha nincs semmilyen bevonata sem -, akkor is 10 évet ki kell bírnia, minőségváltozás nélkül. Ha ennek a lemeznek van még egy biztonságos pala- vagy kerámiaőrlemény bevonata is, meg persze a körülmények is kedvezőek, akkor a szóban forgó 10-15 évet magára a lemezanyagra egész nyugodtan be lehet vállalni. A lapostetőknél 5 év lenne a kötelező, mégis az ilyen

anyagokkal dolgozó cégek általánosan 10 év garanciát vállalnak be, és ezzel nincs is semmi probléma. Magam is láttam 15 évvel ezelőtt készült tetőket, amelyeknek – a szigetelés anyagát tekintve – semmilyen problémájuk nincs. Ami viszont problémát jelenthet, az a kivitelezés, a fedés megoldása és a minőség, ami viszont már az aljzat megfelelőségének, a tetőkapcsolatok, a részletek megfelelőségének függvénye.

Ezek persze már kényelmetlen kérdések akkor, ha a tető aljzata egy meglévő régi azbesztcement fedés.

A lapos tetőknél egy kis hiba – miután áll a víz a felületen – nagy gondokat okozhat. Magas tetőnél – azon kívül, hogy nagyon csúnya: foltos, göröngyös, megcsúszik a rosszul elhelyezett bitumenes lemez -, igazából a víz nem sok kárt okozhat a tetőben, mert amíg ott van – bármilyen állapotban is – jelentős beázási probléma nem

 alakulhat ki. Tehát az a nagy kérdés, hogy a beígért garancia mire vonatkozik. Ezt kell ilyenkor pontosan megfogalmazni a kivitelezővel.

Mert, ha a késztetőn hullámos, szakadozott, Csúnya ugyan a borítás, de a tető nem ázik be, az akkor elfogadható és kielégítő, ha csak ennyiről szól a garancia. Ha azonban az egyenletes, szép tetőfelület is a garancia körébe tartozna, az eleve kizárt állítás, hiszen nincs ehhez való aljzata,

sem az esztétikai igényeket, sem a szerkezeti megoldások tartós és korrekt kialakításának igényét nem tudja kielégítenie a pala felületére felhordott bitumenes lemez. Rendszerint egy-egy régi épület ilyen-olyan görbült faanyagára felhordott felületekről van szó, ahol a szarufák kiegyenlítését, a tető síkba hozását is meg kellene oldani (ácsmunkával) a szigetelés és a végleges tetőfedés előtt. Mivel ezek mind nem történnek meg, kétséges ilyenkor az eredmény is.

A vízhatatlanság vagy vízzárás szempontjából a 15 év végül is valós lehet, csak hát milyen áron? Nem az az egyetlen célja egy tetőnek, hogy csak a vizet zárja ki: ez alapkövetelmény! Ezt meghaladóan jönnek azok a jellemzők, amitől igazán tetővé válik a tető. Azoknak viszont ez a régi palafedésre ragasztott bitumenes lemez már egyáltalán nem felel meg.

                                 (Szeles)