Mit jelent a biztos cégháttér az építkezőknek?

további híreink
BRAMAC HARSONA 11.

 

 

 

 

Mindent. Legalábbis a megfontolt, óvatos és racionális emberek számára. Ugyanis, nem vagyunk valamennyien egyformák (szerencsére), azaz néhányunk időként irracionálisan is hajlandó viselkedni.

 

Fogyasztóként, vásárlóként általában minél nagyobb összeget adunk ki, annál megfontoltabban szoktunk viselkedni, annál inkább utánajárunk a részleteknek, a garanciáknak, a termék vagy szolgáltatás megbízhatóságának. Mivel sok pénzt készülünk kiadni, érthető módon be akarjuk biztosítani magunkat, a lehető legjobb üzletet szeretnénk kötni. Ez azt jelenti rendszerint, hogy a legkedvezőbb áron a legjobb minőséget, és a legtartósabb megoldást vagy terméket akarjuk beszerezni.

Szeretnénk megbizonyosodni arról – legalább is erre törekszünk -, hogy nem vernek át minket, valóban jó minőséget kapunk, és valóban tartósan élvezhetjük is a pénzünkért megszerzett javakat vagy szolgáltatásokat. Persze ez csupán a cél, a valóság ennél általában szerényebb: kompromisszumokat kell kötnünk, engednünk kell hol ebben, hol abban.

Az előrelátó vagy reálisan gondolkodó embernek számtalan kérdést kell mérlegelnie ahhoz, hogy ezt a biztonságot megszerezhesse, azaz nyugodt szívvel dönthessen, pl. a tetőfedő anyagának beszerzéséről, Értékelnie kell elsőként is a minőséget és az árat. Ezek a dolgok összetartoznak. Csak együtt képesek eredményezni a ’legjobb vételt’, vagyis a

 

 

 

 

 

 

 

 

legjobb minőséget a legkedvezőbb áron: Merthogy, a minőség relatív fogalom vannak objektív (szakmai) kritériumai és jellemzői is, azonban ezek fogyasztói mérlegelése igazán szubjektív. Ami az egyik embernek fontos, például, hogy milyen legyen a tetőfedő anyag színe, vagy milyen legyen a tető felülete viszonylagos a tartalma. Persze a minőségnek: hullámos-e, avagy sík – az a másik embernek mellékes szempont lehet. A minőség hiteles és valós megítéléséhez figyelembe kell venni a ma széleskörűen – sajnálatos módon – létező hiedelmeket és tévhiteket is, pl. éppen a tetőfedő termékek anyagával kapcsolatosakat. (Például, hogy az „agyagcserép természetes anyagú, míg a betoncserép nem az” – holott a

beton ugyanolyan természetes anyagokból

 

 

 

 

születik, mint az agyag: mészkő és tűz és víz és homok. Melyik ezek közül a természetidegen? Vagy, hogy a betoncserép nehéz, drága ez alá az alátéthéjazat, sok fa kell, és ez növeli a tető költségeit – holott: egyrészt a súly soha nem önmagában értendő és értékelendő, hanem a tető összterheinek függvényében.

 

Nem árt ezeken felül még azt is mérlegelni, - és ez is részét képezi a minőségnek (!) -, hogy évek (vagy évtizedek) múltán vajon mi lesz a tetőnkkel? Tapasztalatból tudhatjuk (de Murphy törvényeiből is!), hogy ami elromolhat – az idővel valóban el is romlik. Vajon ekkor mi lesz velünk? Ki fog a segítségünkre sietni?  Ki fogja az elromlott Vagy tönkrement terméket megjavítani vagy

kijavítani, netán pótolni? Fontos kérdések

ezek. Legyünk bátrak és nézzünk szembe a realitásokkal. Sokféle tetőfedő anyagot lehet ma kapni a piacon. És mindnek más ára is van. ÉS mindegyiknek más és más „háttere”, azaz gyártója van. Látszólag kedvünkre válogathatunk a legkülönbözőbb tetőfedések közül. Mi tagadás, ezt is tesszük. Olyan ez, mint az ingoványon való átkelés: csak levesen ismerik az egyetlen helyes utat, azt a néhány helyet, ahová biztonsággal léphetünk.

 

A válogatás, a különböző termékkínálatok mérlegelése során tudnunk kell, hogy gyártó és gyártó között, forgalmazó és forgalmazó között nagyon jelentős különbségek is lehetnek. Az egyik megbízható, a másik –

 

 

 

 

kevésbé, az egyik korrekt állításaiban és ígéreteiben, a másik nem.Ebből adódóan pedig mostani döntéseinknek számos, esetenként nem túl kedvező következményei lesznek (lehetnek). Mégpedig azon egyszerű okból adódóan, hogy semmi sem tart örökké.

 

Erre szolgál a „garancia” mondják sokan és gyanútlanul. Csakhogy ez is relatív kategória: ki garantál és mit is? Nem árt figyelmesebben végigtanulmányoznunk a különböző gyártók és forgalmazók ez irányú ígérvényeit. „Messziről jött ember azt mond, amit akar” – tartja a magyar szólás, és nem alaptalanul.  A termékekhez kapcsolódó ígéretek értékeléséhez sok-sok információt kell begyűjtenünk (legalábbis célszerű lenne így cselekednünk),

csak ekkor lesz megalapozott a döntés.

Garanciát célszerű attól elfogadni, inkább

aki helyt is tud állni az ígéretéért: évek múltán is képes garantálni a minőséget és a terméket, annak cseréjét, pótlását vagy javítását.

 

Van persze néhány ismérv és jellemző, melyek csökkenthetik vásárlásaink ilyen jellegű kockázatát. Ezek elsősorban: a tőkeerő és a múlt. Ugyanis, ha egy cég már néhány évtizede a piacon van, tehát nem egy tegnap alakult kis (azaz tőkeszegény) családi vállalkozás, akkor annak már nagyobb tapasztalata van a piacon történő életben maradáshoz, nagyobb garanciát nyújt a létére, gazdálkodására, ezekből adódóan pedig a jövőbeni számon kérhetőségére is. Ha egy cég tőkeerős, tehát mondjuk a tőzsdén jegyzik, netán egy nagyobb tőkecsoport tagja, vagy egy erős, nagy vagyonnal rendelkező szervezet része, akkor

 

 

 

 

hihető, hogy tovább fog élni a piacon, mint ennek az ellenkezője. Az állítások oka egyszerű és könnyen belátható: a valószínűség! Kicsi a valószínűsége, hogy mondjuk egy nemzetközi konszern tagja, mint pl. a Bramac Kft. nem tud helytállni a 30 éves garanciavállalásáért, mely gyártását is és fejlődését is – egyéb anyagi lehetősége nem lévén – az éppen realizált bevételeiből fedezi. Egy nemzetközi szinten működő cégcsoport tagvállalata nem mehet csődbe egyszerre! Ez pedig azt jelenti, hogy bizton felelősségre lehet vonni az ilyen céget 30 év múlva is. Mindenki más, aki a piacon. hasonlót állít vagy ígér, ám nem rendelkezik a fenti anyagi, vagyoni és tőkeháttérrel, vagyis mint cég, kevésbé stabil és kiszámítható, csupán ígér – felelőtlenül.

 

 

 

 

 

 

Abban bíznak, hogy egyrészt senki sem fogja számon kérni a több évtizedes garanciát, másrészt pedig ki tudja mi lesz 30 év múlva (?). Csak az foglalkoztatja ezeket a gyártó vagy importáló cégeket, hogy eladják a terméket. Sok esetben valótlan állításokkal, érvelésekkel.

 

Gondoljunk csak az importként az országba érkező tetőfedő anyagokra. Mi történik ugyanis akkor, ha a hazai forgalmazó – mondjuk a vásárlásunkat követő néhány év múlva – beszünteti az adott színű vagy méretű termék forgalmazását vagy a külföldi (tengerentúli) gyártó már nem gyártja az adott terméket. Hogyan lehet akkor pótolni, cserélni, javítani az időközben meghibásodott vagy tönkrement tetőt vagy annak elemeit? Ki fogja akkor kártalanítani a mostani vásárlót? Hogyan érvényesíthető az

ilyen termékre szóló garancia?Mennyit ér az ilyen garancia?

Annál is inkább célszerű ezeket az alternatív veszélyeket is mérlegelni, mert számos importált tetőfedő anyag nem a hazai éghajlati és időjárásviszonyokra készült: nem bírja hosszú távon a hazai, szélsőséges kontinentális éghajlat hőmérsékletingadozásait, és ebből adódóan fokozottabban ki van téve a megrongálódás veszélyének. (Minden a szakmában dolgozó szakember tudja például bizonyos tetőfedő termékről, hogy – néhány év múlva részleges vagy teljes felújításra szorulnak) Persze a piac kereslet-kínálat alapon működik, mindent el lehet adni, ha van, aki megveszi, de talán érdemes a döntés előtt – a megfigyelések alapján született – igazságot is fontolóra venni. Az olcsó, hosszú távon a legdrágább!