Termofor kémények bontás nélküli javítása  további híreink

Az országban több százezer termofor kémény üzemel, amelyek hibái miatt minden évben meghal néhány ember. Ezek felújítására tavasztól kedvezményes hitelt ad az állam. Múlt héten egy gazdaságos, bontás nélküli felújítási móddal ismerkedhettek meg az érdeklődők.

A hivatalos nevén egycsatornás gyûjtőkéménynek, de a köznyelvben csak termofor kéménynek nevezett épületszerkezetek a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig készültek Magyarországon. Az iparosított építés hajnalán gondolták úgy az okos mûszaki emberek, hogy valamilyen megoldást kell találni a gyors kéményépítésre. A technológia egy szögletes betonelemből állt, amelynek a közepén - szintén szögletes - lyuk szolgált a füstgáz elvezetésére. Az elemek 25 centiméter magasak voltak és egymásra rakva betonvas fogta össze őket. Az építés gyors volt ugyan, de nem hibamentes. A földszinten még csak 17x17 centiméteres volt a kürtőméret, ami a tetőig érve 24x24 centiméteresre bővült. (Általában négy lakószintes házaknál használták a termofor kéményeket.) Az építők sem remekeltek, gyakran összevissza rakták egymásra a különböző kürtőméretû elemeket, és a betonvas is kimaradt néhol. Végül hogy teljes legyen a kép, a könnyûbetont a füstgázok kikezdték, így oldalról is kapnak levegőt a kémények.
A vízmelegítő készülékek abban az időben közel kétszáz Celsius-fokos füstgázt bocsátottak ki. Miután meleg vizet ritkán használ az ember, nem is volt különösebb baj a termofor kéményekkel addig, amíg nem kezdték lecserélni a vízmelegítőket korszerûbbre, sőt a lakók egy része kombi kazánt vásárolt, hogy saját maga állítsa elő a fûtéshez szükséges meleg vizet is. Az új készülékek száz fok alatti füstgázt bocsátanak ki, azok pedig lassabban áramolnak felfelé. Az egyre bővülő kémény (merthogy fordítva kellett volna építeni) pedig tovább lassítja a füstgáz áramlását. Mindig a harmadik szint táján "szorul be” a füstgáz a kéménybe, így az alulról érkező újabb mennyiség elkezd viszszafelé áramolni. Nem véletlen, hogy a halálesetek mindig a második és a harmadik lakószinten következnek be. Az első szintre már kevesebb szén-monoxid jut vissza, míg a legfelső szintről akadálytalanul áramolhat a füstgáz a szabadba.
Egy múlt pénteki bemutatón a Proschorn Hungária Kft. demonstrálta a saját megoldását. Ez három részből áll. Először is a kéményt zománccal vonják be. Második lépésként a fûtőkészülék után egy olyan csappantyút építenek a füstgáz útjába, amely melegre mûködik, vagyis csak akkor nyit ki, ha beindul a készülék. Ugyancsak a lakásban, a kémény elé pedig egy fojtó csappantyú kerül, amelyen csak a kazán füstgáza haladhat keresztül, a belső levegő nem. Már önmagában ez a csappantyú is csökkenti az energiafelhasználást. Most a lakók úgy védekeznek a szén-monoxid-mérgezés ellen, hogy kinyitják a fürdőszoba ajtaját, ettől viszont folyamatosan hûl a lakás.
Berán László, a cég mûszaki igazgatója elmondta, hogy a kémény tetejére épített ventilátor úgy nettó 250 ezer forintba kerül, ezt kell elosztani a kéményhez csatlakozó lakások számával. Az említett két csappantyú ára bő húszezer forint. A zománccal történő bélelésről még nem tudtak árat mondani.

Németh Géza