A magas tetők jellemzői
A magas ill. közti szöghatár az éghajlati és a fedés
jellemzőitől eltérő, kb. 15-25°
A lapostetők fedése vízhatlan, a magastetők héjalása
csupán vízzáró kell legyen: annyi csapadék juthat át a felületen, amennyit a
tetőtérből károkozás nélkül, átszellőztetéssel, párolgással eltávolítható. A
beépített, ill. kis hajlású tetőknél az alátéthéjazattal – tetőfólia – vagy
szilárd ajzatra (pl. deszkázat) fektetett szigetelőlemezzel oldható meg.
A vízzárást döntően befolyásolja a tetőfedő elemek
egymásra takarásának módja, mértéke: az átfedés.
Számításoknál figyelembe vehető legkisebb és legnagyobb
tetőterhelési értékek.
A magastetők terhei
- Meteorologiai: szél,
hó
- Héjazat: fedés,
lécezés, deszkázat
- Fedélszék saját súlya
- A tetőtér beépítés
többletterhei: hőszigetelés, burkolat
A
szél és hóterhek, továbbá a fedélszék és a burkolatok súlyának összegéhez
viszonyítva a fedés súlya csupán a tetőre nehezedő terhek16-26%-a, vagyis a héjazat súlya nem döntő a tetőszerkezet méretezésénél!
A
határoló szerkezetbe beépített anyagok tömegének növelése javítja annak
hőcsillapitását (a külső hőmérséklet változások késleltetését) így csökkenhet a
tetőtér nyári felmelegedése. Ezért is kedvezőbb a nagyobb tömegű cserép.
Alap
betoncserepek: 43-45 kg/m2
Hódfarkú
és Téglány betoncserepek: 82-89 kg/m2
A
kellő súlyú tetőfedő anyag előny, mivel viharban egy átlagos tetőt érő
szél-szívóhatás kb. 40-50 kg/m2.
Nagyobb
tömegű tetőszerkezet
=
Jobb hőcsillapítás
=
Nagyobb viharállóság
=
Jobb hangszigetelés
Az átszellőztetett tető felépítése
A
beépített tetőtér kellemes hőérzetének alapfeltétele: a tetőszerkezet
átszellőztetése!
Az
1. szellőző légréteg szerepe
- A héjazat alatt, a
napsugárzás hatására felhalmozódó felesleges hőenergia elvezetése
- a héjazaton átjutó
csapadékvíz, ill. a fedés alsó területén kicsapódó és lecseppenő pára
elvezetése az ereszcsatornába
- a héjazat alá bejutott
csapadéktól, vagy páralecsapódástól átnedvesedett felületek kiszárítása
A
2. szellőző légréteg szerepe
- az alacsonyabb
hőmérséklet esetén, a nem páraáteresztő tetőfolia alsó felületén kicsapódó
pára lecseppenésének megakadályozása, a felületek szárítása, mivel a
lecseppenő vízzel telítődő szálas anyagú hőszigetelés elveszti hőszigetelő
képességét.
Ha
az eresznél lezárja az 1. szellőző légréteg bevezető nyílását, nem készít
ellenlécezést vagy nem helyez szellőző cserepeket a tetőgerinc alatti sorba,
ezzel megakadályozza a héjazat alatti levegőréteg áramlását, a tetőszerkezet
átszellőzését
Ha
hosszabb szarufákkal, vagy alacsonyabb lejtéssel készül a tető az áramlási
feltételek rosszabbak, ezért a szellőző légrétegek vastagságát növelni kell
Ha
a héjazat alatti 1. légréteg szellőztetése elmarad, az nyáron a tetőtér
elviselhetetlen felmelegedést, télen az ácsszerkezetek befülledését,
gombásodást eredményezi
Ha
páraáteresztő tetőfóliát épít be, akkor a fólia alatti 2. légréteg és annak
kiszellőztetése elmaradhat. Egyszerűbb lesz a rétegfelépítés és javul a szálas
hőszigetelés aktiv szigetelőképessége
Ha
a tetőszerkezetet átszellőzteti, az a hófogás szempontjából is előnyös, mivel a
beépített tetőtér felől áramló hő elvezetésével meggátolja a tetőfedés
felmelegedését és azon a hó megcsúszását
Ha igényli vagy előírt a hófogás (25-75° tetőlejtésű,
6 m-t meghaladó ereszmagasságú, közlekedőterülettel határos tetőnél) azt a tető
teljes felületén szabályos ritmusban elhelyezett hófogó cserepekkel vagy fém
hófogókkal, s az eresz hófogórácsokkal biztosíthatja. A hófogók mennyisége a
tető teljes felületére számolva legalább 1,2-1,4 db/m2
Hófogó
cserép és fém hófogó felhelyezési minták
