A
solnhofeni terméskő rétegeket a természet kb. 150 millió évvel ezelőtt
kezdte el kialakítani. Számos akkoriban elpusztult hüllő maradványa
is megtalálható a mésziszap rétegeződésekben. Ezért a kőbánya a bolygónkon
lévő élet kialakulásának az egyik legjelentősebb archívuma.
Valószínűleg a rómaiak lehetnek az elsők, akik a solnhofeni mészkő eltemetett
kincseinek értékét felismerték. 1800 évvel ezelőtt a mai Bajorország
területén állomásozó római katonák a közfürdőket solnhofeni kővel burkolták
a kő rendkívül jó hővezetőképessége miatt.
A kő egyik legkreatívabb felhasználási módja az Alois Senefelder által
1798-ban felfedezett első litográfiai eljárás során betöltött szerepe.
A művészi lángelmék mint Toulouse-Lautrec, Dali és Chagal a solnhofeni
követ egyedülállóan használták a litografikus mesterműveik megalkotásához.
A solnhofeni kövekben természetes módon előforduló ősi fossziliákat
a 19. század közepéig nagy mértékben figyelmen kívül hagyták. Ebben
az időben találták meg az első archeopteryxet ( ősmadár hüllő sajátosságokkal
), mely Darwin evoluciós elméletét igazolta. Manapság a solnhofeni követ
szerte a világon alkalmazzák építészek, tervezők.
Szemre finom hatásával a solnhofeni kő egy rejtett eleganciát sugall.
A solnhofeni kő olyan könnyen beépíthető, mint a kerámia és a márvány,
viszont szilárdsága felér a gránitéval.
A
lelőhely
Míg a többi, az építészetben használatos általánosan használt terméskő
számtalan helyen fellelhető, addig a solnhofeni kőnek csak egy forrása
van.
Szilárdságára és tartósságára bizonyíték az évszázadokon keresztül fennmaradt
római fürdők, vízvezetékek és kastélyok, melyek építéséhez solnhofeni
követ használták. Manapság múzeumokat, hoteleket, repülőtereket, hivatalokat
burkolnak ezzel a kővel az előbb említett előnyei miatt, valamint időtlen
szépségéért és melegségéért.
A legfelső kőrétegeket 4-350 mm vékony mészkőrétegződések alkotják.
A solnhofeni kő vékony rétegeit csak kézzel lehet fejteni, ugyanazokkal
az eszközökkel és módszerekkel, melyet a solnhofeni kőfejtő munkások
több ezer éve alkalmaznak. Kalapáccsal és vésővel egyszerre csak egy
réteget választanak le. A gyárban számítógép által irányított gépek
a nyers követ formákra vágják, csiszolják és fényezik, hogy megfeleljenek
a jelenlegi építészeti és a tervezői igényeknek.
Színek,lapméretek:
A választékban megtalálhatók a sárga, szürke és barna árnyalatai.Természetes
polygonál formátum mellett méretre vágottan is szállítják . Ápolás és
tisztítás:
A solnhofeni kövek felületének tisztítása egyszerű és olcsó. Tiszta
vizet használjunk. Ha szükséges, kis mennyiségű, vakszmentes tisztítószert
alkalmazzunk. A lugos és savas szereket kerüljük.
Csúszásmentes padló vizes helyiségekhez
A großburgwedeli intézet viszgálati bizonyítványának 1; 2; és 3 bekezdése
szerint a solnhofeni terméskő lapokat mindhárom csúszásmentes kategóriába
besorolhatjuk, még ha nagyon finomszemcsés felületű lapokról is van
szó.
( max . hajlásszög: 24 fok )
Méretre vágás
A népszerű padló és falburkoló anyagként, külső és belső alkalmazásra
egyaránt használt solnhofeni terméskő rendelkezik a gránit nyomószilárdságával
és egy természetes csúszásmentes felületi texturával, mely ideális nedves
igénybevételű terekhez, mint pl. patiók és medence körüli terek. A fosszilis
kövek rétegeit a kőfejtőben hasítják, majd egységes vastagságúra kalibrálják
és formákra vágják , végezetül csiszolják vagy mattcsiszolják. A kő
tömörsége és kopásállósága ideálissá teszi nagy forgalmú terek burkolásához.
A solnhofeni természetes kő főbb műszaki tulajdonsága a DIN 52 100 alapján
:
- térfogatsúly =2,55 kg/l
- vízfelvétel súlyszázalékban = 1,4 %
( DIN 5 2 103 alapján )
- effektív porozitás térfoga - 3,6 %
- száraz állapotban mért nyomószilárdság = 215 N/mm2
( DIN 52 105 )
- hajlító-húzószilárdság = 28,6 N/mm2
- kopásállóság: őrlési veszteség = 14,8 cm3/50 cm2
- hővezetés -> = 2,3 W/mxk
- hőtároló képesség: S = 2,392x10 a 6.on J/m3xK
- hőtágulási együttható
a, matt csiszolt - 6,22 x 10 - a-6.on x Ka -1.-en
b, természetes - 5,91 x 10- a-6.on x Ka - 1.-en
